A beszéd elhangzása után a közönség soraiból érkező kérdések megválaszolása volt. Az egyik kérdés úgy hangzott, hogy a Fidesz jövőre az Európai Néppárton (EPP) belül vagy kívül fog indulni az európai parlamenti választásokon?

Orbán Viktor a válaszában arról beszélt, hogy az EPP-n belül nekivágni. Megjegyezte azonban, hogy a Néppárton belül egymástól távol eső pártok vannak, nehéz áthidalni a távolságokat az EPP-belüli bal és jobboldal között. „A lojalitás fontos. Nem megyünk el, csak elzavarni lehet a Fideszt” – jelentette ki.

Orbán csalinak tekinti azt az állítást, hogy a kereszténydemokrácia is lehet liberális. „A kereszténydemokrácia nem liberális. Ha úgy tetszik, illiberális" – fogalmazott. Érvei szerint a liberális a multikulturalizmus mellett áll, a kereszténydemokrácia pedig a keresztény kultúrának ad előnyt. „A liberális demokrácia bevándorláspárti és a variálható családmodell pártján áll” – vélekedett a kormányfő.

Az EP-választáson szerinte a 68-as elitet lehet leváltani, és jönnek a 90-esek, az antikommunista, keresztény elkötelezettségű nemzedék. "Harminc éve azt gondoltuk, Európa a jövőnk. Ma azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője" - mondta beszéde végén a magyar miniszterelnök.

A kormányfő kitért a közelgő EP-választásokra is. Szerinte az emberek nem érzik át a választások döntő jelentőségét. „Van összeurópai komoly kérdés, ez pedig a migráció. Ideje, hogy erről szóljon a vita. Erre a nagy és döntő jelentőségű választásra kell összpontosítani a következő egy évben” – adta meg az irányt. Szerint az európai politikai elit ideges, mert az EP-választások révén elakadhat a "Soros-terv".

A "Soros-terv" kapcsán megjegyezte: elképzelhetőnek tartja azt a helyzetet, hogy egy-egy országban lesz 10 százaléknyi muszlim népesség, ami nem szavaz keresztény pártra. „Ha a keresztény értékeket elhagyott őslakosokat hozzáadjuk, keresztény alapon nem lehet majd választást nyerni, nélküle döntenek Európa jövőjéről. Ez a cél és terv, és közel van, hogy megvalósuljon. Ezért döntő a választás. A liberális demokrácia alternatívája a kereszténydemokrácia, le lehet váltani a liberális elitet” – részletezte.

Orbán szerint Európa vezetői alkalmatlanok, nem tudták megvédeni a bevándorlástól az EU-t. „Európa valaha egy világformáló erőközpont volt. De ma már cenzúra van, politikai korrektséget kényszerítenek ránk, a kereszténységet megtalálta, az üzleti vállalkozás szelleme helyett pedig a bürokrácia uralja ma Brüsszelt” – jelentette ki. Szerinte az Európai Bizottság csődöt mondott. „Pártos, elfogult és nem barátja a szabadságnak Már csak 300 napja van hátra és lejár a mandátumuk” – jellemezte Brüsszelt. Szerinte a bizottság megtagadta a gyökereit, amikor a nyílt társadalmat kezdte el építeni.

Kitért Törökországra is. Szerint nem az a lényeg, hogy milyen a politikai rendszer Törökországban, ennél fontosabb a stabilitás, Erdogan pedig stabilitást biztosít. A NATO-ról szólva arról beszélt, hogy szükség van a katonai szövetségre, de Európának rendelkeznie kell saját haderővel.

„Ekkora nemzetnek létkérdés érteni, hogy mi van körülötte. Magunkfajta méretű ország tekintetében a butaság kockázatosabb. Meg kell érteni, mi fog történni a nemzetközi politikában” – jelentette ki.

El is mondta, hogy mi következik: Washington Kínával versengve megpróbálja megőrizni a vezető szerepét a világban. Megjegyezte: az idő és a demográfiai folyamatok Kínának kedveznek. Szerinte nem tudni, hogy sikerül-e Amerikának fegyveres konfliktus nélkül megváltoztatni a játékszabályokat.

Orbán egy másik feladatnak „Közép-Európa” felépítését nevezte. Szerinte a gazdasági fejlődés sajátosságai mellett ez egy sajátos, Nyugat-Európától eltérő kultúrájú térség. „Ezt a térséget föl kell építeni és el kell fogadtatni” – jelentette ki. Szerinte van élet a globalizmuson túl, nem ez az egyetlen járható út. A közép-európai út a szabad nemzetek szövetségének útja” – fogalmazott a politikus.

A kormányfő szerint az országokat öt fontos jog illeti meg:

• Joguk van megvédeni a keresztény kultúrájukat
• Joguk van védeni a hagyományos családmodellt
• Joguk van megvédeni a kulcsfontosságú gazdasági ágazatot és piacot
• Joguk van a határvédelemhez, a bevándorlás elutasításához
• Joguk van ragaszkodni az egy nemzet, egy szavazat elvhez.

Orbán szerint az imént ismertetett ajánlathoz kölcsönös tisztelet kell, ami megköveteli az őszinte beszédet. Kijelentette: a magyarok megértik, hogy a románság számára ünnep az idei centenárium, de annak megértését kérik, hogy a magyarok számára "ezen nincs mit ünnepelni". „Románia 100 éve nem tud mit kezdeni azzal, hogy itt él 1,5 millió magyar. Székelyföld akkor is létezett, mikor a modern Románia nem. Székelyföld akkor is létezni fog, mikor a modern Európa behódolt az iszlámnak" – mondta a miniszterelnök. Nagy tapsot kapott érte.

Kormányának gazdasági eredményeinek felsorolása után a célkitűzéseket ismertette. Azt mondta: azt akarja, hogy 2030-ig EU öt legjobb országa közé kerüljön Magyarország, ahol legjobb élni, lakni és dolgozni. A legfontosabb számra az a terv, hogy újjáépítsék az egész Kárpát-medencét. „Véget ért a 100 év magyar magány korszaka. Bátrak, erősek vagyunk újra, van pénz és erőforrás. Aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár” – jelentette ki.

A kormányfő azt az ajánlatott tette a szomszédos országoknak, hogy gyorsvasúttal és autópályákkal kössék össze egymást. Szerinte a  Kárpát-medencei térség államainak össze kell hangolniuk az energiaügyet, a védelmi politikát és a védelmüket. „Fektessünk be egymás országaiba!” – hangoztatta.

A Fidesz elnöke szerint a választások után a legizgalmasabb vita a kulturális politika területén robbant ki Magyarországon. Orbán szerint ez érthető. "Új szellemi és kulturális megközelítés kell" – jelentette ki. Majd arról beszélt, hogy "szeptembertől nagy változás jön", de nem részletezte, hogy mire gondolt.

Tizenhat évet voltunk ellenzékben és tizenkettőt kormányon. Ennek a négy évnek a végén azt mondhatjuk, hogy helyreállt az egyensúly, de mi nem érjük be döntetlennel” – mondta kormányzásának éveiről Orbán. Szerinte az újabb kétharmados győzelemmel a Fidesz egy új korszak, új gazdasági modell felépítésére kapott felhatalmazást. „Egy korszak mindig több, mint egy politikai rend. Egy ízlésvilág, egyfajta viselkedési mód. A korszakot inkább kulturális áramlatok adják” – jelentette ki.

Orbán Viktor veszi át a mikrofont. Azzal kezdi: Németh Zsolttól azt a tanácsot kapta, törekedjen beszédében arra, hogy a tágas összefüggés innen is értelmezhető legyen. Azt mondta, hogy olyan ügyekről készül értekezni, amelyeknek van relevanciája Magyarországon. A miniszterelnök szerint most az a fő kérdés, mi történik a következő egy évben.

„A beolvasztásunkra, megsemmisítésünkre irányuló pánromán doktrína továbbra is érvényben van” – jelentette ki beszédében Tőkés. Szerinte Románia most rossz helyzetben van, törékenyebb mint valaha. Az EP-képviselő felrótta az EU-nak, hogy rosszul kezelt a migrációs válságot, ugyanakkor „ügyet sem vet” a területén élő őshonos kisebbségekre. Támadta Brüsszelt amiatt is, hogy a magyarok ellen „migránsbarát kötelezettségszegési eljárást” indított. 

Orbán Viktort idézve kijelentette: a lehetetlenre kell vállalkozni, hogy a magyarellenességgel szembeszállva, szívós küzdelemmel és kellő politikai bölcsességgel áttörést lehessen elérni nemzet- és kisebbségpolitikai téren mind Európában, mind a Kárpát-medencében, mind pedig Erdélyben.  "Ebben a tekintetben éppen úgy számítanunk kell Magyarország védhatalmi szerepvállalására, miként a kárpátaljai magyar testvéreink tehetik ezt" - ismételte meg azt a kijelentését, amelyért megfosztották román állami kitüntetésétől. Úgy vélte: a román centenárium mindezek ellenére jó alkalom lenne az erdélyi magyarság ügyének megoldására, a románok és magyarok megbékélésére. 

Tőkés László kap szót, aki Tusványos jelszavából kiindulva beszédének azt a mottót választotta, hogy „Szenvedélyünk Erdély”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a "tilalom alá helyezett székely autonóm terület szívéből" köszöntötte az egybegyűlteket. Reményét fejezte ki, hogy a románok a medvék védelméhez hasonlóan kezelik majd a magyar kisebbség védelmének ügyét.

Köszöntő beszédében Németh Zsolt Tusványos idei jelmondatára – Tusványos a szenvedélyünk! – emlékeztet. A politikus szerint ez a szenvedély a magyar nemzet összetartozásának és a magyar kultúra megőrzésének ügye. Szerinte a következő egy órában azokra a kérdésekre hangzanak majd el válaszok, hogy hogy áll a magyar nemzet, hogy áll Európa, mire kell készülni? Németh Zsolt külön köszöntötte  a határon túli magyar vezetőket.

Németh Zsolt országgyűlési képviselő köszönti az egybegyűlteket és a magyar miniszterelnököt. Tusványos egyik "atyja" szokás szerint Orbán Viktor és Tőkés László mellett ül a pódiumon.